Kardos István

,mint magát nevezte „szigetszentmiklósi orgonista kántortanító”, „Czimerünk köznemesi 5águ korona felett álló, karddot tartó fél kézkar, alatta két felé osztott paizs, melynek jobb felén három buzogányos nádszál s felül ezek felett félhold és egy csillag látszik,- bal felén pedig egy két lábon álló oroszlán mely első egyik lábában kivont kardot tart….
Az első jelképezi azt, hogy éjnek idején a nemességet nyerő első ős valamely előkelő főembert – vezért – a nádasból kivezetettett és megmentett; a másik pedig azt, hogy oroszláni bátorsággal egy ellent – hihetőleg törököt – párbajban legyőzőtt. ” (Kardos István naplója I. kötet 2. oldal)

Először 1842-ben Gyöngyösön, majd Szalkszentmártonban tanított, de életének legnagyobb részét Szigetszentmiklóson élte és dolgozta végig. 1846. májusától tanítóskodott Szigetszentmiklóson.
Apja Nagymihályon községi jegyző, majd gazdasági tiszttartó volt a Fáy családnál. 1822-ben költözött a család Bogáthra. A családban 15 gyerek született, a sorban 11. volt Kardos István. 1829-ben Ábrányban lett apja az Eördögh (Ábrányi) család tiszttartója, majd az egész család Vajára került, mert az apa Vay Ábrahám tiszttartója lett.

Felesége Csobod Julianna. Öt gyermekük született, közülük Győző 1880-tól szintén Szigetszentmiklóson tanítóskodott, János fia pedig református lelkész volt Szigetszentmiklóson. Unokái közül Kardos István (Győző fiától származó unokája) Nyíregyházán volt a polgári fiúiskola tanítója, majd igazgatója. Követte a nagyapja által megkezdett krónikaíró hagyományokat, megírta Nyíregyháza fejlődését, valamint a Jótékony Nőegylet 75 éves történetét. Nyíregyháza első kultúrtanácsosa volt. Másik unokája dr. Kardos János (János fiától származó unokája) jó nevű ügyvédként öregbítette a család hírét.
Kardos István aktív, érdeklődő ember volt, figyelemmel kísérte az országban zajló eseményeket.
Ismerte Petőfi Sándort, Jókai Mórt, hallotta beszélni Kossuth Lajost.

Az 1848-as eseményeknek aktív résztvevője volt. Nemzetőr önkéntesként szolgált a szabadságharcban. Jókai Mórnak levélben írta meg Petőfivel kapcsolatos emlékeit. (Hatvany Lajos Így élt Petőfi, Jókai Mór levelezései) A napló feljegyzései szerint adomákat küldött az Üstökös c. lapba. A Vasárnapi Újság 1854. évi augusztus 13-i számában jelent meg a Csepel szigetről írt cikke. 47 évig aktívan tanított Szigetszentmiklóson, majd beteg fiát helyettesítette 1894. július 24-én halt meg Pócsmegyeren.

1905. április 5-én hozatta haza hamvait Szigetszentmiklós község lakossága és egyháza, Szigetszentmiklóson utcát neveztek el róla. Ebben az utcában áll egy védett tölgyfa.
Sírján emlékoszlop felirata őrzi a település megbecsülését és tiszteletét.
Fennmaradt dokumentumok:
Kardos István 3 kötetes naplója:
Első kötet: Az én családom 157 oldal.
Második kötet: Az én családom Emlékirat II. kötet Irta: Kardos István szigetszentmiklósi orgonista kántortanító kezdve Pócsmegyeren 1891-ik év deczember 12-én és bevégezve a mint a könyv utólján a napló tételszáma szól 1892-ik év 157-318 oldal.
Harmadik kötet: Az én családom emlékirati napló Irta Kardos István Szigetszentmiklósi orgonista kántortanító kezdve Szigetszentmiklóson 1892. év október első napján 319-435. oldal.